Repülési modell és rakéta‑autopilot fejlesztések

A légnyomás hatása a rakétahajtómű tolóerejére

A rakéták eddig mindig egy fix, „átlagos” tolóerővel működtek, nagyjából 1000 méteres magasságnak megfelelően.

Mostantól:

• minél magasabban repül a rakéta, annál nagyobb lesz a tolóereje,

• alacsonyabb légnyomás → nagyobb kipufogási sebesség → nagyobb sebesség és hatótáv.

Elsőként az AIM‑54 Phoenix rakéták kapták meg ezt a mechanikát, később minden más rakétára is kiterjesztik.

AIM‑54 Phoenix – teljesen új repülési modell

A Phoenix rakéták működése jelentősen megváltozik:

• AIM‑54A: 17G → 22G

• AIM‑54C: 17G → 25G

• maximális állásszög: 12,5° → 25°

Ez azt eredményezi, hogy:

• jobban fordulnak célra,

• közelharcban is használhatóbbak,

• nagy magasságban gyorsabbak és messzebbre repülnek.

Légzőmotoros rakéták (ramjet, turbojet) változásai

Több rakéta megkapja a valósághűbb hajtóműmodellt:

• Kh‑31 – ramjet

• AGM‑84, Kh‑59M – turbojet

A változás lényege:

• a fogyasztás és a tolóerő mostantól függ a sebességtől és a magasságtól,

• gyorsabban és magasabban repülve kevesebb üzemanyagot használnak,

• viszont a tolóerő csökken.

Kétfázisú hajtóművek és késleltetett motorindítás

A játékban már szerepel az I‑DERBY ER, az első kétfázisú rakéta.

Most csatlakozik hozzá a brit ALARM, amely szintén két szakaszban működteti a motorját.

Valóságban az ALARM képes „loitering” módra (ejtőernyővel lebeg, majd újraindítja a motort).

A játékban egyelőre a második impulzus:

• a hatótáv növelésére,

• és a végfázis sebességének növelésére szolgál.

Új: késleltetett motorindítás bombáknál

A következő irányított bombák motorja csak később indul be, így sokkal nagyobb hatótávot kapnak:

• PGM‑500

• PGM‑2000

• AGM‑130A‑12

A rakéta‑összehasonlító képernyőn jól látható lesz, ahogy a sebesség először csökken, majd a motorindítás után újra nő.

Magasságtartás (Altitude Hold)

Bizonyos bombák és rakéták mostantól képesek tartani a repülési magasságot, ahelyett hogy feleslegesen emelkednének vagy merülnének.

Ez többek között nehezebbé teszi az elfogásukat.

Érintett fegyverek:

• AGM‑130A‑12

• PGM‑500

• PGM‑2000

• AJ.168

• LMUR

• CM‑502KG

• SPIKE‑ER

A helikopterek „man‑in‑the‑loop” irányítása csak a következő nagy frissítésben érkezik.

Jövőbeli tervek – Mach‑függő felhajtóerő

A frissítés technikailag bevezeti azt a lehetőséget, hogy a rakéták felhajtóereje a Mach‑szám alapján változzon:

• szubszonikus sebességnél nő,

• transz szonikus tartományban hirtelen csökken,

• szuperszonikus sebességnél fokozatosan csökken.

Elsőként az alábbi rakéták kapják meg:

• AIM‑7 sorozat

• R‑27 sorozat

A repülési modelljeiket tovább finomítják, hogy jobban megfeleljenek a valós adatoknak.

A mechanika később minden rakétára kiterjed.

Összegzés

A Heavy Cavalry frissítés több rakéta és bomba működését is valósághűbbé teszi:

• új hajtóműmodellek,

• új autopilot funkciók,

• nagyobb hatótáv,

• jobb manőverezőképesség,

• és jövőbeli fizikai fejlesztések előkészítése.

A frissítés után mindenki kipróbálhatja az új rendszereket a gyakorlatban.